Dessewffy-kastély

Tiszavasvári Ékköve: A Dessewffy-kastély Múltja, Jelene és Újjászületése

Tiszavasvári legismertebb látnivalója a belvárosban található, klasszicista stílusú Dessewffy-kastély. Bár az impozáns épületben néhány éve még kollégium működött, jelenleg üresen állva várja, hogy újra élettel teljen meg.

A Kastély Története: Az 1800-as Évektől a Kollégiumi Napokokig

A kastély építésének pontos kezdete a mai napig nem ismert, de tervrajzok és okmányok hiányában a történészek – köztük Éble Gábor és Rados Jenő – az 1815-ös évet tekintik a munkálatok megindulásának.

A jelenleg is álló épület magvát, a földszintes középső részt és a két szélső rizalitot Dessewffy József akadémikus, publicista és költő építtette fel. A gróf szoros barátságot ápolt a nyelvújító Kazinczy Ferenccel, aki többször is megfordult a kastély falai között. Később, 1833-ban a gróf felesége egy kápolnát állíttatott az épület közelében, amelyet egy íves szárnnyal kapcsoltak a főépülethez.

A 19. század közepén, Dessewffy Emil tulajdonlása idején a kastélyt egyemeletes sarokpavilonokkal bővítették. Mai, végleges formáját 1870 körül nyerte el, amikor Dessewffy Aurél országbíró emeletráépítéssel alakíttatta át az épületet.

A 20. század viharai a kastélyt sem kímélték:

• A második világháború alatt az akkori tulajdonos, gróf Dessewffy István német repülőtiszteket szállásolt el az épületben.
• A háború után, 1946. február 20-án a Földművelésügyi Minisztérium gazdaképző tanfolyamot indított falai között.
• Egészen 1968-ig mezőgazdasági szakiskola, szakmunkásképző és diákotthon működött itt.
  1. június 4-én az intézmény hivatalosan is kollégiumi rangot kapott, így évtizedeken át a Tiszavasvári Vasvári Pál Középiskola és Szakiskola diákjainak adott otthont a 48 szobás épület.

Lenyűgöző Klasszicista Építészet

Koroknay Gyula helytörténész szerint a Dessewffy-kastély Szabolcs-Szatmár-Bereg megye második legszebb klasszicista stílusú kastélya, amelyet Fényes Elek is "jeles kastély"-ként jellemzett.

A kastély főtömbjének bejáratát egy erőteljesen kiugró, timpanonnal lezárt kocsialáhajtó emeli ki, melyet hat négyzetes hasáboszlop tart. A nagyméretű, felülvilágítós faajtó két oldalán egyenes záródású ablakok találhatók, felettük stukkós kördíszítéssel. A kert felőli, déli homlokzaton egy középrizalit ugrik ki, amelynek teraszépítményét dór oszlopok támasztják alá. Az 1625 négyzetméteres épület egykor lovagteremmel is büszkélkedhetett, hirdetve a magyar vidék kulturális súlyát.

A Védett Kastélypark

A kastélyt egy két hektár kiterjedésű, angol stílusú park öleli körbe, amelyet 1977-ben védetté nyilvánítottak. Bár a második világháború utáni időszak megviselte a kertet, napjainkban is lenyűgöző növényvilággal rendelkezik:

• Megtalálható itt egy 1,5 méter törzsátmérőjű vörös tölgy és több vérbükk is.
• A parkban szelídgesztenye, vadgesztenye és keleti juhar is él.
• A fenyőfélék közül simafenyő, erdeifenyő, vörösfenyő, páfrányfenyő és közönséges tiszafa gazdagítja a területet.

Egy Egymilliárd Forintos Újjászületés

A gazdátlanság és az elmaradt karbantartások után a kastély története most mérföldkőhöz érkezett: 1 milliárd forintos támogatásból indul meg a teljes körű rekonstrukció.

A projektnyitón elhangzottak alapján a felújítás nem csupán egy építkezés, hanem egy korszakhatár a város életében. Balázsi Csilla polgármester kiemelte, hogy a 2027-ig tartó beruházás során megújul a tető, és megteremtik a jövőbeni hasznosítás alapjait. A város célja, hogy az épület turisztikai programok, esküvők és kiállítások otthonává váljon.

Lánszki Regő építészeti államtitkár hangsúlyozta a műemléki felújítás, különösen a kápolna helyreállításának fontosságát, de hozzátette: a puszta megőrzés önmagában nem elég. Egy kastély akkor él igazán, ha van jövőt formáló funkciója, kiállítótérként, szálláshelyként vagy kávézóként szolgálja a helyieket. Ha a felújítás sikeres lesz, nemcsak a falak újulnak meg, hanem a tiszavasvári közösség történelmi önbecsülése is megerősödik.